Máj és epe

A máj a szervezet nagyon fontos szerve, melynek központi szerepe van az anyagcserében és a méregtelenítésben is, valamint az emésztés egyik szinte nélkülözhetetlen nedvét, az epét választja ki.

A bélrendszerből felszívódott tápanyagok először a májba jutnak, és legtöbbjük valamilyen átalakulás után kerül a központi keringésbe. Fontos szerepe van a szénhidrát, a zsír, és a fehérje anyagcserében.

A májban található immunsejtek megakadályozzák, hogy a bél felől esetleg bejutó baktériumok nagyobb számban elárasszák a szervezetet. Számos anyag, melynek hátrányos hatásai lehetnek, olyan átalakításra kerül a májban, mely során a mérgező hatása csökken, elvész, illetve vízoldékonnyá válik, mely a vesén át történő gyors kiürülést lehetővé teszi.

Emésztés során az epe a nagyobb zsírcseppeket aprókra bontja, így a zsíremésztő enzim jobban hozzáfér. Ez nélkülözhetetlen lépés a zsírok lebomláshoz, felszívódásához. A különböző eredetű májbetegségek során ezen funkciók károsodására vezethető vissza a tünetek nagy része. A máj akut betegségei gyakrabban okoznak panaszt, vagy tünetet. A krónikus májbetegségek kezdetben legtöbbször tünetmentesek, vagy nem jellegzetes tüneteket mutatnak.

A máj tehát központi szerepet tölt be a szervezet működésében:

• a vérképzést szabályozza és ellenőrzi 
• a hormonális folyamatok egyik fontos állomása ( koleszterin - szteránvázas hormonok! )
• egyes immunfolyamatok részese
• egyes véralvadási faktorok termelője
• különféle zsír-, fehérje- és cukorvegyületeket állít elő
• epét és még sok-sok különböző enzimet termel.

Hogyan védheted a májad?

• Szedj kevesebb (vagy semmi) gyógyszert!
• Igyál kevesebb alkoholt!
• Ügyelj a megfelelő tápanyagbevitelre!
• Aludj és pihenj eleget!
• Végezz rendszeresen aktív testmozgást!

Az akut betegségek között a leggyakoribb a gyerek, vagy fiatal felnőttkorra jellemző fertőző májgyulladás. Az „A” típusú májvírus okozza. Influenzaszerű panaszokkal kezdődik: borzongás, fejfájás, étvágytalanság, esetleg hasmenés, ritkán hasi fájdalom, vagy úgy nevezett hasi diszkomfort érzés. Néhány nappal később megjelenik a sárgaság, de ez nem kötelező,
néha elmarad. Van azonban, amikor a fertőzés csendesen, tünetek nélkül zajlik.

Léteznek ezen kívül B és C típusú vírusok is, melyek a máj krónikus gyulladását, funkciókárosodását okozzák. Ezek a vírusok parenterálisan terjednek ( transzfúzió, közös tűhasználat kábítószerfogyasztóknál, valamint szexuális érintkezéssel) Általános tünetek ( pl fáradékonyság, hőemelkedés ) mellett bőr- és ízületi tünetek is jelentkezhetnek. A fertőzött állapot májrákra is hajlamosít.

Sokkal gyakoribbak a máj krónikus betegségei. Hazánkban sajnos a leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, esetleg egyéb májkárosodást okozó ágenssel együtt. Ebben a vonatkozásban az a legnagyobb baj, hogy az alkoholfogyasztás mértékével kapcsolatban az általános nézetek tévesek. Nem csak annak lehet alkoholos májbetegsége, aki részeg szokott lenni. Egyéni érzékenységtől, testsúlytól és az alkohol minőségétől függően napi 1-1,5 dl tömény alkohol, vagy ennek megfelelő kb 1,5 liter sör, vagy 1 liter bor napi rendszerességgel elfogyasztva éveken át, az emberek legnagyobb részében akkor is okozhat alkoholos szervi betegséget, ha az illető soha nem volt részeg.

Az alkoholon kívüli veszélyforrások:

• Élelmiszerek: megterhelést jelenthet májunknak számos élelmiszeradalék
• benzoesav (E 210)
• hangyasav (E 236)
• mesterséges színezőanyagok
• ízfokozók - nátriumglutamát

Környezet:

• a nehézfémek – ólom, kadmium is májkárosítóak
• a szerves oldószerek (például lakkanyagokban)
• a növényvédő szerek maradványai
• a kipufogógázok

Élvezeti szerek:

• nikotin, drog
• koffein - túlzott fogyasztása epepangást idéz elő, és rontja a májsejtek működését

Étkezés:

• túl sok fehérje - megterheli a májat, felboríthatja az anyagcserét
• a máj működési zavara esetén a fehérje feldolgozása csökken
• a szervezetben gyorsabban felhalmozódnak a mérgező anyagok
• túl sok szénhidrát, túl sok telített zsírsav bevitele

A máj krónikus betegségét okozhatják a fentieken kívül a korábban említett B és C típusú vírusok. Létezik veleszületett ún. tárolási betegség ( vas, réz ), ami szintén a máj működését rontja, és autoimmun betegsége is lehet a májnak.

A máj tartalék kapacitása és regenerálódásra való képessége jelentős, ezért a funkció csökkenés ellenére tartósan képes kiszolgálni a szervezet igényeit, tünetet alig okoz. Korai stádiumban többnyire véletlenül, a kóros májfunkciós eredmények alapján kerül felismerésre.

Többnyire májbetegség tünetének tartják a puffadást, a hasi diszomfort érzést, de ezek sok egyéb betegségnek is tünetei, nem igazán jellemzőek a májra. Egyéb atípusos tünet is előfordulhat. A betegek gyengeséget, fáradékonyságot panaszolhatnak, nem ritkán étvágytalanok, émelyegnek. Testsúlyvesztés is előfordulhat. Van egy olyan autoimmun epeúti
betegség, melynek korai tünete a bőrviszketés. Gyakran ezek a betegek a bőrgyógyászaton kezdenek, és a laborvizsgálat tereli a figyelmet a májbetegség felé.

Minden krónikus májártalmat okozó betegség végstádiuma a májzsugor. Ez a máj működő sejtjeinek jelentős fokú elvesztését jelenti, helyette kötőszövet halmozódik fel. Ennek két következménye lesz. Az egyik, hogy a máj minden funkciója romlik, valamint a bél felől érkező vér elfolyása a máj felé nehezített lesz. A funkcióvesztés következtében sárgaság jelenik meg, a vizelet sötétté válik. Romlik a máj fehérjeszintézise. Emiatt kezdetben az izomzat fehérjéinek felhasználása miatt a karok, lábak elvékonyodnak.

Később a vérben keringő fehérjék hiánya miatt a beteg lába vizenyőssé, duzzadttá válik. A hasban folyadék képződik, emiatt a haskörfogat megnő, feszes lesz, nagy mennyiség esetén a légzést is nehezíti. Tartós hasi folyadékgyülem esetén hasfali, legtöbbször köldöksérv fejlődik ki.

Az alvadási fehérjék hiánya miatt gyakori a vérzékenység, orrvérzés, vagy sérülés utáni tartós vérzés formájában. A hormonok lebontásának zavara miatt férfiakban is a női nemi hormonok túlsúlyba kerülnek, az emlő megnagyobbodik, a herék sorvadnak, a férfias testszőrzet megkevesbedik. Nem ritkán impotencia kíséri. A mellkas bőrén pók alakú apró vénatágulatok láthatók. A beteg tenyerén, talpán a bőr vérbő.

A vér áramlási akadálya miatt a nyelőcső alsó szakaszának nyálkahártyája alatt a vénák kitágulnak, melyek a májat elkerülő utat biztosítanak. Nagy veszélye, hogy a tágult vénák könnyen megrepednek, súlyos vérzést hozva létre. Kitágulnak az aranyeres vénák is, innen is származhat vérzés. Ezek a betegek fogékonyak a fertőzésekre, melyek sokszor tünetmentesen
zajlanak, ugyanakkor a máj állapotát jelentősen rontják. A jobb bordaív alatti fájdalom ritka tünete a májbetegségnek. Sokkal gyakrabban fordul elő az epeutak megbetegedéseiben.

Nagy ciszta, vagy gyorsan növő daganat azonban okozhat fájdalmat. Ugyancsak tompa, állandó fájdalmat provokál, ha a májból kivezető vénák elzáródnak. Súlyos májelégtelenség esetén romlik a beteg tudata, zavart viselkedés, aluszékonyság figyelhető meg. Végstádiumban kóma alakul ki, valamint romlik a vesefunkció, teljes vese leállás alakulhat ki.